Az Anime története
Osamu Tezuka tekinthető a műfaj egyik atyának, akinek első fekete-fehér képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára.Ezeket a jegyeket animációs filmjeiben is átültette,amikben Osamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett.A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe.A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte,ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak,amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek.Így a mozgás illúzióját,annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják:a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten.Lassításokat alkalmaznak,vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot,a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg.Így Japánban egy új ábrázolás és látásmód,egy új stílus született.Ekkora válik el jelentősen a két ország animációművészete.Míg Amerikában és az általában nyugati világban úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre mint gyerekes szórakozására,addigJapánban mindenki tisztában van vele, hogy a képregények és az animációs film egyes műfajaira a felnőtt tartalom a jelle mző. Ez nem csak az erőszakra és az erotikára,hanem a gondolatvilágra is értendő .Egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző,ami jól látható a Neon Genesis Evangelion-ban vagy a Szentjánosbogarak temetőjében.